Téli sportok és a táplálkozás - 5. rész

Tudásbázis

Téli sportok és a táplálkozás - 5. rész

A Sport-táplálkozástudományi Központ dietetikusai (Szakszon Flóra, Shenker-Horváth Kinga, Kis Virág) által írt „Téli sportok és a táplálkozás” című Táplálkozási Akadémia Hírlevél rövidített változatát olvashatják honlapunkon. A teljes anyag elérhető a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége honlapján, ide kattintva.

Téli sportok és a táplálkozás - 4. rész

Tudásbázis

Téli sportok és a táplálkozás - 4. rész

Mindig az az elsődleges, hogy a szervezet élettani működéséhez szükséges tápanyagokat megfelelően összeállított és egyénre szabott étrenddel biztosítsuk. Ugyanakkor mind a hobbi, mind az élsportolók igen fogékonyak az étrend-kiegészítők használatára, pedig szabadidő sportolók esetében erre szinte nincs is szükség. Vannak azonban olyan állapotok, mint például kiegyensúlyozatlan táplálkozás, ételintoleranciák, -allergiák, felszívódási és anyagcsere-zavarok, testtömegcsökkentés vagy vegetáriánus életmód, amikor hiányállapotok alakulhatnak ki és szükségessé válhat bizonyos étrend-kiegészítők használata. Ami viszont minden korcsoportnak és minden sportolónak szükséges magyarországi éghajlaton októbertől-márciusig, az a D3-vitamin-kiegészítés (felnőttek részére javasolt napi beviteli mennyiség 2000 NE). Az őszi-téli hónapokban, főleg a pandémiás időszakban szükség lehet C-vitamin, cink és szelén bevitelére is.

Téli sportok és a táplálkozás - 3. rész

Tudásbázis

Téli sportok és a táplálkozás - 3. rész

Mint minden sportágnál, úgy a téli sportokban is kiemelt szerepe van a megfelelően, sportág-specifikusan összeállított és egyénre szabott táplálkozási- és folyadékfogyasztási tervnek, ugyanis a sportolók igen szélsőséges, szuboptimális környezetben készülnek és versenyeznek, mely kihat a tápanyag- és folyadékigényükre is. A nem megfelelő étrend és folyadékfogyasztási stratégia számos negatív hatásban mutatkozik meg, melyet több kutatás is alátámaszt. Ezek közé tartozik például a csökkent immunitás, s az ezzel kapcsolatba hozható fokozott megbetegedési és –fertőződési hajlam. A csökkent energia- és tápanyagbevitel fokozhatja a sportolók izom- és csontsérüléseinek kockázatát is. A sportolók szervezetére a folyamatos hőmérsékleti (hideg-meleg), magaslati (elérhető oxigén mennyiség) és edzés intenzitásbeli változások (edzési-, pihenési-, versenyidőszak) együttesen hatnak. Táplálkozási igényeiket tekintve nagymértékű eltérések láthatóak, melyeket jelentősen befolyásol többek között a sport jellege (pl. erő, állóképességi vagy esztétikai), a versenyek és edzések feltételei, mint például a futamok és mérkőzések időbeosztása, milyen gyakorisággal kell a sportolóknak helyt állniuk és milyen gyorsan kell regenerálódniuk.

Téli sportok és a táplálkozás - 2. rész

Tudásbázis

Téli sportok és a táplálkozás - 2. rész

A legfontosabb táplálkozási kihívások közé tartoznak a téli sportágak esetében a megnövekedett energiafelhasználás, az izom- és májglikogén gyorsabb felhasználása, a fokozott folyadékvesztés és a fokozott vasforgalom. A különböző téli sportokat űzők táplálkozási igényei nagyban eltérnek egymástól, az energia- és tápanyagigényt számos tényező befolyásolja, többek között a sportoló életkora, neme, genetikája, testsúlya, testösszetétele, sportága, egészségi és edzettségi állapota, a környezeti tényezők, illetve az edzés- és versenyfeltételek.

Téli sportok és a táplálkozás - 1. rész

Tudásbázis

Téli sportok és a táplálkozás - 1. rész

A téli olimpiák története nem nyúlik olyan régre vissza, mint a nyári játékoké. Az első téli olimpiát 1924-ben rendezték a franciaországi Chamonix-ban. A téli ötkarikás játékok sikeres lebonyolítása mindig nagyban függ az időjárási és földrajzi tényezőktől, a sportágak száma elmarad a nyáriakétól. A 2022. február 4-20. között Pekingben megrendezett XXIV. téli olimpiai játékokon 109 versenyszámban osztanak érmet, Magyarországot 5 sportágban a következő 14 sportoló képviseli:

Sportital kisokos III.

Tudásbázis

Sportital kisokos III.

Edzés előtt: ha mozgás előtt nincs időd, vagy nem tudsz enni, akkor a szénhidrát raktárak feltöltéséhez és az optimális hidratáltsági állapot eléréséhez ideális lehet izotóniás sportitalt inni. Az edzést megelőző órában fél liter sportital elfogyasztásával kb. 25-50 g szénhidráthoz juthatunk.

Sportital kisokos I.

Tudásbázis

Sportital kisokos I.

Folyadékpótlás okosan című cikkünkből megtudhattátok, hogy milyen fontos szerepe van a folyadékbevitelnek, különösen hosszan tartó és/vagy megterhelő sporttevékenység esetén. A fizikai aktivitás során verejtékezéssel folyadékot és elektrolitokat vesztünk, ami a teljesítmény romlását eredményezi.

Tej a sporttáplálkozásban IV.

Tudásbázis

Tej a sporttáplálkozásban IV.

A sportolók számára az általános fehérjebeviteli ajánlás kb. 1,2-2 g/ttkg/nap nemtől, kortól, sportágtól függően. Zsírtömegcsökkentő étrend melletti edzések, „befogyasztás”, különösen megterhelő edzésidőszakok alkalmával időszakosan e fölötti, kb. 2-3 g/ttkg/nap bevitelre is szükség lehet.

Tej a sporttáplálkozásban III.

Tudásbázis

Tej a sporttáplálkozásban III.

Ha tejről beszélünk, akkor alapértelmezésben a tehéntől származó tejről van szó. Minden más esetben meg kell jelölni a származást, pl. juhtej, kecsketej. Hazánkban döntően a tehéntejfogyasztás a jellemző, és csak elenyésző mennyiségben van jelen kecske- és juhtejfogyasztás.

Tej a sporttáplálkozásban I.

Tudásbázis

Tej a sporttáplálkozásban I.

Te is biztosan hallottad már, hogy „A tej élet, erő, egészség” vagy „Csupa erő, csupa izom, minden reggel tejet iszom!”. Ám kétségtelen, hogy napjainkban mégis a tejfogyasztás az egyik legvitatottabb táplálkozási kérdés.

Folyadékpótlás okosan

Tudásbázis

Folyadékpótlás okosan

A víz számos fontos szerepet tölt be a szervezetben. Szükséges egyebek mellett a vér térfogatának fenntartásához, a testhőmérséklet szabályozásához, a tápanyagok szállításához és az izomegyensúly fenntartásához.

Magyar Antidopping Csoport